A szül¿k részér¿l kevesebb figyelem jut a gyermekükre, nincs idejük, erejük és türelmük játszani, foglalkozni gyermekükkel, nem bíznak saját nevelésük értékességében, lazább a kapcsolat a szül¿-gyermek között, a gyermek irányít. A gyerekek körében megjelent az agresszió, mozgásigényük kielégítetlen, szocializálódási folyamatuk problémás, érzelmi biztonságuk gyengébb. A szül¿k a gyerekeiket a televízió elé ültetik. Rajzfilmeket néznek, melyek agresszívek, verekedést, pusztítást látnak bennük. Közösségbe kerülve ezek a gyerekek gátlásosak, nem tudnak kommunikálni, vagy hiperaktívak, konfliktusaikat agresszív módon oldják meg. A fent említett problémák orvoslásának kiváló eszköze a drámajáték.A könyvben elméleti háttértudás és gyakorlati kutatás található a televízió óvodás korosztályra gyakorolt negatív hatásáról, drámajáték személyiségfejleszt¿ szerepének elméleti hátterér¿l, a drámajáték óvodai alkalmazhatóságáról. A könyv bemutatja egy mese-dráma tehetségm¿hely létrejöttét, felépítését, a benne folyó munkát, tapasztalatot, elért eredményeket, a gyerekekt¿l kapott visszajelzéseket. Ismerteti a gyerekek fejl¿dését, melyet mér¿anyag bemutatása, feldolgozása tesz hitelessé.