Az elmúlt néhány évtizedben a szelén élettani szerepének tisztázása került a mikroelem-kutatás középpontjába. Bebizonyosodott, hogy a szelént szeleno-cisztein formában tartalmazó glutation-peroxidáz az E-vitaminnal együtt a vörösvértesteket, az izom- és májsejteket védi a vérben zsírokból és szerves savakból keletkezö káros peroxidok hatásától. Kísérletek igazolták, hogy a szeleno-cisztein nem a transzlációt követö kénnel történö kicserélödés következménye, hanem egy újabb, genetikailag kódolt aminosav-féleség. A kísérleti munka célja volt egy olyan nagy szeléntartalmú termesztett csiperke elöállítása, mely alkalmas lehet az emberek számára szelénhiányuk csökkentésére. A vizsgálatok a következö kérdésekre keresték a választ: - Hogyan változik a termesztett csiperke szeléntartalma a komposzt szelén koncentrációjától és a különbözö szelénformáktól (Se(IV), Se(VI)) függöen? - A különbözö szelénformák hogyan hatnak a gomba termésmennyiségére? Milyen szelénkoncentráció hat kedvezöen és toxikusan a gombaképzödésre? - A termesztés ideje alatt hogyan alakul a szelén különbözö formáinak felvétele különbözö fázisú komposztokon? - Hogyan hasznosítható a szelénnel dúsított termesztett csiperke?