Csata a béke ellen - Pozzi, Henri
24,99 €
inkl. MwSt.

Versandfertig in über 4 Wochen
  • Broschiertes Buch

Tizenhétszázezer francia halt meg - 1914. augusztus 14-t¿l 1918. november 11-ig - azért, hogy a német imperializmus legy¿zésével megteremtse az igazság és a szabadság békéjét, a jog békéjét... Hiába haltak meg. Alig húsz év telt el azóta, hogy az utolsó is elesett, és máris egy minden eddiginél megosztottabb, nyugtalanabb, aggodalmakkal, agresszív törekvésekkel és elszabadult gy¿lölettel teli Európában a háború visszatér a gy¿ztesek fiaihoz... Szeptember 29-én olyan közel került Európához, hogy az emberek milliói, akik minden határ mögül figyelték a közeledését, ösztönösen lehajtották a…mehr

Andere Kunden interessierten sich auch für
Produktbeschreibung
Tizenhétszázezer francia halt meg - 1914. augusztus 14-t¿l 1918. november 11-ig - azért, hogy a német imperializmus legy¿zésével megteremtse az igazság és a szabadság békéjét, a jog békéjét... Hiába haltak meg. Alig húsz év telt el azóta, hogy az utolsó is elesett, és máris egy minden eddiginél megosztottabb, nyugtalanabb, aggodalmakkal, agresszív törekvésekkel és elszabadult gy¿lölettel teli Európában a háború visszatér a gy¿ztesek fiaihoz... Szeptember 29-én olyan közel került Európához, hogy az emberek milliói, akik minden határ mögül figyelték a közeledését, ösztönösen lehajtották a fejüket a robbanás el¿tt. A villám nem csapott be... De a vihar, amely magával ragadta, még mindig ott van. A horizont körül lebeg, óráról órára kiterjedtebb, fenyeget¿bb és közelebb, készen arra, hogy kövesse az els¿ széllökést, amely ránk zúdítja. Sem a müncheni egyezmény, amelyet Németország március 15-én széttépett, sem az azt követ¿ ünnepélyes és hiábavaló diplomáciai nyilatkozatok, amelyek egyike sem ér annyit, mint a papír, amelyre rajzolták, sem a kegyetlen engedmények, amelyeket tavaly szeptemberben kellett tennünk - mert minden, akkor, a halálos felkészületlenség és gyengeség állapotában, amelybe azok a szerencsétlenek és ¿rültek, akik két éven át uralták országunkat, elszigetelték és lefegyverezték, jobb volt, mint a háború - nem csillapította az étvágyat, nem csillapította az ¿rület és a zsákmány er¿it. Ezek csak egy szünet voltak a szakadék szélén, egy pillanatnyi szünet az elkerülhetetlen bekövetkezése el¿tt. Azok az emberek, akiknek volt bátorságuk Nagy-Britanniában és otthon - Neville Chamberlain, Lord Halifax, Edouard Daladier, Georges Bonnet -, hogy szeptember 29-én megvédjék és megmentsék a békét, nem annyira Németországgal szemben, mint inkább azoknak a honfitársaik és kollaboránsok koalíciójával szemben, akik mindenáron olyan háborút akartak, amelyet sem ¿k, sem egyikük sem akart volna megvívni, kétszer nem fogják tudni megmenteni! A t¿z, amelyet Münchenben sikerült elfojtaniuk, és amely - Edouard Daladier úr szavaival élve, december 9-én, a képvisel¿házban - "Franciaországot a háborúba vezette volna a legrosszabb körülmények között, amelyek között háború elképzelhet¿... " - nem oltották ki. Holnap folytatódik, vagy egy hónap múlva, vagy hat hónap múlva... Semmi és senki nem állíthatja meg, hogy most újrainduljon... és semmi és senki nem tudja elfojtani vagy kioltani, ha kitör...