Az internet mára életünk szerves részévé vált. Míg 2009-ben a lakosság 76,7 %-a vallotta azt, hogy napi szinten él online életet, 2018-ra ez a szám 90.3% n¿tt. Ha valami annyira leköti a társadalom figyelmét, mint a világháló, akkor arra érdemes jobban odafigyelni. Az online felületek hatásával foglalkozó kutatók véleménye sokszor nem egyezik meg abban, hogy a web összességében pozitívan vagy negatívan befolyásolja a társadalom alakulását. Az internetes zaklatás, vagy cyberbullying nagyban eltér a többi zaklatási formától, annak ellenére, hogy több ponton átfedések lehetnek közöttük. A zaklatás egy ismétl¿d¿ folyamat, azonban a világhálón elég csupán egyszer posztolni ahhoz, hogy visszavonhatatlan károkat okozzunk. Egy másik elem, amivel jelent¿sen eltért a többi bullying típustól, hogy az er¿viszonyok az online zaklatás esetében nincsenek eltolódva, illetve csupán abból adódik némi er¿viszony különbség, hogy a bántalmazó anonimitásba tud vonulni. Folyamatos vita zajlik a bullying-kutatók és a kriminológusok között, hogy az internetes bullying önálló cselekedettnek számít-e, vagy ¿csupán¿ a zaklatás online térben megtörtént változata.