Jelen munka, nem klasszikus "forradalom narratíva, sokkal inkább arra keresi a válaszokat, hogy bár a Szovjet-tömb országainak határánál megállt a feltartóztatás politikája, a magyarországi események milyen speciális helyzetet eredményeztek, vagy eredményezhettek volna. Ha elfogadjuk azt a tételt, miszerint a feltartóztatás politikájának határa Európában a Varsói Szerz¿dést aláíró országok nyugati határa, mit léphetett volna Amerika, mikor Magyarország kilép a Varsói Szerz¿désb¿l? Egyáltalán lehet¿vé tette-e a varsói paktum a bel¿le való kilépést? Mire számított a magyar politika, és mire számított a két szuperhatalom? Ha Eisenhowernek 56-ban ¿megszakadt a szíve a magyarokért¿, miért csak a propagandagépezet lépett m¿ködésbe? Milyen szerepet játszott az események láncolatában München? Vajon, mennyiben befolyásolta az októberi konfliktust a Szabad Európa Rádió propagandagépezete, mennyiben formálta az amerikai gondolkodást a München által a rádiólehallgatások során szerzett információ-halmaz? És vajon mennyiben hitte el Budapest, hogy München az Egyesült Államok szócsöve? És hol helyezkedik el a nemzetközi porondon a leginkább érintett réteg, a magyar társadalom.