1956 magyar forradalma lépés volt a világ egész jövojét érinto harmadik út irányába. Ez a korán jött forradalom akkor nem érhette el célját. Az állammonopolista diktatúrán alapuló kommunista reálszocializmus csodje nem jelenti azt, hogy a szervezett pénzhatalom diktatúráján alapuló pénzuralmi rendszer ne lenne maga is zsákutca. Mind az állammonopolista, mind a magánmonopolista uralkodó osztály azt hirdeti, hogy nincs harmadik út.
Harmadik út valójában létezik, ez pedig a gazdasági és politikai monopóliumtól mentes önrendelkezo társadalom, amelyben mindenki rendelkezik a személyes szabadság anyagi feltételével, az emberiség közös tevékenysége alapján létrejött vagyon ráeso részével, és a saját teljesítménye alapján létrejövo vagyonnal. 1956 magyar forradalma elindította azt a folyamatot, amely meggyozte a világ népeit arról, hogy az egyes emberek és nemzetek szabadságjogait, önrendelkezését semmibe vevo önkényuralmi állammonopolista szocializmusnak - a kommunista típusú reálszocializmusnak - el kell pusztulnia.
Ha vissza akarjuk állítani az egyes ember egyéni és közösségi szabadságjogait, akkor meg kell törni mind a szervezett magánhatalom, mind a szervezett közhatalom monopoluralmát. 1956-ban a magyar társadalom ebben az irányban tett nagy jelentoségu lépést. Ezért érezzük úgy, hogy amikor ismét válaszút elé került az emberiség, vissza kell nyúlnunk 1956-hoz, és Bibó Istvánnal egyetértésben mi is azt gondoljuk, hogy továbbra is feladatunk a magyar forradalom törekvéseinek ébrentartása, e forradalom nemes és eloremutató céljainak a megorzése mind a feledéstol, mind az elszürküléstol. 1956-ban nemcsak a magyar nép, de az egész emberiség jövojéért is folyt a küzdelem.
A magyar nép túlnyomó része 1956-ban arról volt meggyozodve, hogy forradalomnak a részese. Ez kezdettol fogva így élt a magyar társadalom tudatában, függetlenül attól, hogy milyen meghatározást kényszerítettek rá a pártállami politikusok, udvari történészek és megélhetési gondolkodók. A magyar nép a forradalom élményét adta tovább utódainak. Fentebb már kísérletet tettünk a forradalom különbözo értelmezéseinek megfogalmazására. Forradalomra rendkívüli helyzetben kerül sor, amikor hirtelen kisülnek a felhalmozódott feszültségek, amikor az alul lévok egy rövid idore átveszik önmaguk sorsának alakítását. Az évek alatt összekuszálódott szálak hirtelen elvágásáról van szó. Ha a forradalom alatt a minden egyes ember nagyobb önrendelkezését, az emberiség közös erofeszítései nyomán eloálló anyagi javakban való igazságosabb részesedést, a nagyobb társadalmi szabadságot, a jog uralmát, az adott társadalom külföldi elnyomástól való mentességét értjük, akkor a forradalom - az emberi méltóság forradalma - meghatározás az 1956 októberében talpra álló magyar nép hosi erofeszítéseire is ráillik.
Harmadik út valójában létezik, ez pedig a gazdasági és politikai monopóliumtól mentes önrendelkezo társadalom, amelyben mindenki rendelkezik a személyes szabadság anyagi feltételével, az emberiség közös tevékenysége alapján létrejött vagyon ráeso részével, és a saját teljesítménye alapján létrejövo vagyonnal. 1956 magyar forradalma elindította azt a folyamatot, amely meggyozte a világ népeit arról, hogy az egyes emberek és nemzetek szabadságjogait, önrendelkezését semmibe vevo önkényuralmi állammonopolista szocializmusnak - a kommunista típusú reálszocializmusnak - el kell pusztulnia.
Ha vissza akarjuk állítani az egyes ember egyéni és közösségi szabadságjogait, akkor meg kell törni mind a szervezett magánhatalom, mind a szervezett közhatalom monopoluralmát. 1956-ban a magyar társadalom ebben az irányban tett nagy jelentoségu lépést. Ezért érezzük úgy, hogy amikor ismét válaszút elé került az emberiség, vissza kell nyúlnunk 1956-hoz, és Bibó Istvánnal egyetértésben mi is azt gondoljuk, hogy továbbra is feladatunk a magyar forradalom törekvéseinek ébrentartása, e forradalom nemes és eloremutató céljainak a megorzése mind a feledéstol, mind az elszürküléstol. 1956-ban nemcsak a magyar nép, de az egész emberiség jövojéért is folyt a küzdelem.
A magyar nép túlnyomó része 1956-ban arról volt meggyozodve, hogy forradalomnak a részese. Ez kezdettol fogva így élt a magyar társadalom tudatában, függetlenül attól, hogy milyen meghatározást kényszerítettek rá a pártállami politikusok, udvari történészek és megélhetési gondolkodók. A magyar nép a forradalom élményét adta tovább utódainak. Fentebb már kísérletet tettünk a forradalom különbözo értelmezéseinek megfogalmazására. Forradalomra rendkívüli helyzetben kerül sor, amikor hirtelen kisülnek a felhalmozódott feszültségek, amikor az alul lévok egy rövid idore átveszik önmaguk sorsának alakítását. Az évek alatt összekuszálódott szálak hirtelen elvágásáról van szó. Ha a forradalom alatt a minden egyes ember nagyobb önrendelkezését, az emberiség közös erofeszítései nyomán eloálló anyagi javakban való igazságosabb részesedést, a nagyobb társadalmi szabadságot, a jog uralmát, az adott társadalom külföldi elnyomástól való mentességét értjük, akkor a forradalom - az emberi méltóság forradalma - meghatározás az 1956 októberében talpra álló magyar nép hosi erofeszítéseire is ráillik.
Dieser Download kann aus rechtlichen Gründen nur mit Rechnungsadresse in A, B, BG, CY, CZ, D, DK, EW, E, FIN, F, GR, H, IRL, I, LT, L, LR, M, NL, PL, P, R, S, SLO, SK ausgeliefert werden.