Korzenszky Richárd bencés szerzetes 1941-ben született Csornán. Magyar–orosz szakos diplomát szerzett az ELTE-n. A bencések győri, majd pannonhalmi gimnáziumában tanított, tíz éven át igazgatója volt a pannonhalmi középiskolának. Oktatott a rend főiskoláján, s kiemelkedő pedagógiai tevékenységét már 1990 előtt országosan elismerték. Később felkérésre részt vállalt az oktatáspolitika alakításában. 1994-ben rendje megbízta az időközben visszakapott ősi tihanyi bencés apátság életének szervezésével és vezetésével. Rövidesen széles körben ismert szellemi és spirituális központ jött létre az I. András király által 1055-ben alapított monostor körül. Számos könyve jelent meg, jegyzetek, esszék, elmélkedések műfajában adja közre gondolatait, s figyelemre méltó fordítói munkássága is. Richárd atya 2018-ban, életkorára tekintettel, lemondott perjeli megbízatásáról.
Az Ajándékként fogadom el című interjúkötetben Richárd atya megismertet élettörténetével, közben kifejti a szerzetességgel, papsággal, tanári hivatással kapcsolatos gondolatait. Következő szavai életprogramként is fölfoghatók: „Az ember élete zarándokút, amelyen előbb-utóbb el kell jutnia abba az állapotba, amikor képes megkülönböztetni a lényegest és a lényegtelent, függetleníteni tudja magát a fölösleges zajoktól. Ez mindenképpen fegyelmet igényel.”
Az Ajándékként fogadom el című interjúkötetben Richárd atya megismertet élettörténetével, közben kifejti a szerzetességgel, papsággal, tanári hivatással kapcsolatos gondolatait. Következő szavai életprogramként is fölfoghatók: „Az ember élete zarándokút, amelyen előbb-utóbb el kell jutnia abba az állapotba, amikor képes megkülönböztetni a lényegest és a lényegtelent, függetleníteni tudja magát a fölösleges zajoktól. Ez mindenképpen fegyelmet igényel.”