A regény eszméje az elso világháború éveiben, írója ungvári tanárkodása idején érlelodött meg, kidolgozása akkor vett a legnagyobb lendületet, midon Szabó Dezso 1917 nyarán a locsi foreáliskola tanári karába került. Mint évtizedekkel késobb Az elsodort falu történetéhez címu írásában maga elmondja, a kéziratot 1918 augusztusában fejezte be, s kiadásával eloször Kner Izidornál próbálkozott, aki kevéssel korábban jelentette meg Napló és elbeszélések címu kötetét. A gyomai nyomdász azonban elutasította a regényben megnyilatkozó szemléletet, és ezért nem vállalkozott kiadására. Közben kitört az "oszirózsás" forradalom és Szabó Dezso, aki mindenképpen azt akarta, hogy a regény még a forradalom zajlása idején a közönség elé kerüljön, eloször elfogadta Bangha Béla jezsuita szerzetesnek (a Keresztény Sajtóközpont vezetojének) a regény kiadására vonatkozó ajánlata, majd Osvát Ernonél és a Nyugatnál próbálkozott. Mindkét kiadó türelemre intette, igaz, egymással szögesen ellenkezo megfontolásból: Bangha páter a forradalmi erok megtorlásától tartott, Osvát viszont a forradalom elleni támadásnak tekintette Szabó Dezso muvét. A regényt végül a Farkas László által irányított Táltos könyvkiadó jelentett meg 1919 nyarán, már a proletárdiktatúra napjaiban.
Helyesen állapítja meg Gombos Gyula, hogy "Az elsodort falu a legnagyobb esemény Szabó Dezso életében, mert o e regényében találta meg végleges önmagát. A benne addig gazdátlanul robogó erok: hosi hajlam, tettvágy, igazmondó szenvedély végre megtalálták a maguk igazi ügyét, a magyar sorsot". Szabó Dezso mindig is legfobb munkájának tartotta Az elsodort falut, a magyar társadalom egészérol akart benne képet adni, hite szerint e muvével egészen új korszakot kezdett a magyar elbeszélo irodalom történetében, egyszersmind világirodalmi magaslatokra emelte nemzeti irodalmunkat. Egyszerre törekedett arra, hogy regénye alapos szociológiai analízis és a magyar társadalom további fejlodését kijelölo eszmék panorámája legyen. Valóban összegzo alkotás, amely számot vet a kiegyezés utáni korszak történelmi tapasztalataival, kifejezi a háborúba taszított magyarság szenvedéseit, és elokészíti azt a "magyar forradalmat", amelyre a háborús összeomlást követo forradalmi átalakulásban csalódva Szabó Dezso oly igen vágyakozott. Regényét nagyszabású szintézisnek szánta, abban az értelemben, ahogy errol a szintetikus regényalakzatról Az elsodort falu második kiadásának bevezetojében beszél. A regény, mint kifejti, "egy életrészt ad az elfutó idobol" és ezt "egyetemes szintézissé alakítja át".
Dieser Download kann aus rechtlichen Gründen nur mit Rechnungsadresse in A, B, BG, CY, CZ, D, DK, EW, E, FIN, F, GR, H, IRL, I, LT, L, LR, M, NL, PL, P, R, S, SLO, SK ausgeliefert werden.