Néhány évtizede Magyarországon még természetes volt, hogy a fiúk 18 éves korukban bevonulnak 2 évre sorkatonai szolgálatra. Az ifjú bakák gyakran csak megpróbáltak valahogyan "túlélni", ugyanis a két év nagyon hosszú volt ebben a zárt, gyakran a kegyetlenséget sem nélkülöző világban. Ezt az időszakot meséli el a szerző egy Móric nevű honvéd szemszögéből, akit sorkatonai szolgálatának első pillanatától kipécéz magának Pocok őrvezető, és megpróbálja megkeseríteni az életét, de a fiatal katonát sem kell félteni, mert helyén van az esze. A kiképzés és a mindennapok történései számos mulatságos, nevettető vagy éppen elgondolkodtató részletet villantanak fel az olvasó előtt egy letűnt világból.