A múlt század egyik legkülönösebb és legrejtélyesebb magyar írójának muvét tartja kezében az olvasó. Szathmári Sándort (1897-1974) eddig foként a Kazohinia címu szatirikus utópiája révén ismerték, s csak a lexikonok említik egy, a harmincas évek elején írott muvét, melynek kézirata csak 1989-ben került elo. Szathmári e muvét 1932-ben írta, amikor a Szovjetuniótól nyugatra még senkinek sem lehetet reális képe a "megvalósuló kommunizmusról", ám o hihetetlen logikával és fantáziával megalkotta a kommunizmus rémtetteinek enciklopédiáját.
A Hiába tehát jóval megelozte Orwell Állatfarm-ját (1945) és 1984 címu regényét (1949), s miközben Orwell muvei világhódító útjukra indultak, Szathmárinak titkolnia kellett Budapesten, hogy van egy regénye, amely legalább olyan érdekes, mint a két világsiker.
"Az én meggyozodésem szerint a hiba magában az emberi természetben van. Mind magasabb régiókba emelkedett elottem Az ember tragédiája, az örök boldogtalanság törvényének felfedezése. Minden idokben, mindig ugyanazt fogja átélni az ember. A próféták vérébol mindig új zsarnokság fog kisarjadni, kísértetiesen azonos tünetekkel, és az ember mégis mindenkor reménykedni fog, hogy csak a jelszóban van a hiba: új tanok, új jelszó mindent rendbe fog hozni. Sot, azt is hinni fogja, hogy a jelen rendszer lényegében más, mint a régi, csak éppen nem az igazi. Az majd a következo lesz" - írta, jelezvén, hogy nemcsak a marxizmus és proletárforradalmiság gyilkos szatírája a könyv, hanem az emberiség megváltozhatatlanságának példázata is.
A regény cselekménye 2082-ben játszódik Magyarországon, egy képzeletbeli kisvárosban és Budapesten, ahol a Gellért-hegy új neve Lenin-hegy, tetején az ijeszto méretu forradalmi emlékmuvel, a Rókus kórház még mindig létezik a sok lebontási javaslat ellenére, s a Thököly út végén, Zuglóban az "élproletárok" minden luxussal felszerelt palotanegyede található. Megdöbbento pontossággal határozza meg (1932-ben!) a második világháború kitörésének évét, megjósolva, mely országok háborúznak egymással. A háború után egy világforradalom következtében hatalmas szovjet köztársaságok (önkényuralmak) alakulnak ki, hogy aztán az 1980-as években lezajlott újabb forradalmakban kivívott "népjogokat" az új hatalom visszavonja, s - ismét a marxizmus nevében - kialakítsa saját önkényuralmát. Az egyetlen és mindenható filozófia itt a marxizmus, és Marx "látnok, mert elore megjósolta a proletariátus gyozelmét. Az élproletariátust, a termelés vezetoségét Marx alapította". A luxuséletet élo élproletárok mellett csak két társadalmi csoport van: a fejmunkásoké (szellemi dolgozók, a hatalom kizárólagos szolgálatában) és a gépészek (a társadalom páriái, az anyagi javak termeloi). Ebben a társadalomban az élet minden jelensége kísértetiesen a közelmúlt szocializmusához hasonló, s innen próbál kimenekülni Hajós, a regény fohose, amikor - a szovjet engedélyével - megalapít egy független "önellátási telepet", egy más élet megteremtésének reményében...
A Hiába tehát jóval megelozte Orwell Állatfarm-ját (1945) és 1984 címu regényét (1949), s miközben Orwell muvei világhódító útjukra indultak, Szathmárinak titkolnia kellett Budapesten, hogy van egy regénye, amely legalább olyan érdekes, mint a két világsiker.
"Az én meggyozodésem szerint a hiba magában az emberi természetben van. Mind magasabb régiókba emelkedett elottem Az ember tragédiája, az örök boldogtalanság törvényének felfedezése. Minden idokben, mindig ugyanazt fogja átélni az ember. A próféták vérébol mindig új zsarnokság fog kisarjadni, kísértetiesen azonos tünetekkel, és az ember mégis mindenkor reménykedni fog, hogy csak a jelszóban van a hiba: új tanok, új jelszó mindent rendbe fog hozni. Sot, azt is hinni fogja, hogy a jelen rendszer lényegében más, mint a régi, csak éppen nem az igazi. Az majd a következo lesz" - írta, jelezvén, hogy nemcsak a marxizmus és proletárforradalmiság gyilkos szatírája a könyv, hanem az emberiség megváltozhatatlanságának példázata is.
A regény cselekménye 2082-ben játszódik Magyarországon, egy képzeletbeli kisvárosban és Budapesten, ahol a Gellért-hegy új neve Lenin-hegy, tetején az ijeszto méretu forradalmi emlékmuvel, a Rókus kórház még mindig létezik a sok lebontási javaslat ellenére, s a Thököly út végén, Zuglóban az "élproletárok" minden luxussal felszerelt palotanegyede található. Megdöbbento pontossággal határozza meg (1932-ben!) a második világháború kitörésének évét, megjósolva, mely országok háborúznak egymással. A háború után egy világforradalom következtében hatalmas szovjet köztársaságok (önkényuralmak) alakulnak ki, hogy aztán az 1980-as években lezajlott újabb forradalmakban kivívott "népjogokat" az új hatalom visszavonja, s - ismét a marxizmus nevében - kialakítsa saját önkényuralmát. Az egyetlen és mindenható filozófia itt a marxizmus, és Marx "látnok, mert elore megjósolta a proletariátus gyozelmét. Az élproletariátust, a termelés vezetoségét Marx alapította". A luxuséletet élo élproletárok mellett csak két társadalmi csoport van: a fejmunkásoké (szellemi dolgozók, a hatalom kizárólagos szolgálatában) és a gépészek (a társadalom páriái, az anyagi javak termeloi). Ebben a társadalomban az élet minden jelensége kísértetiesen a közelmúlt szocializmusához hasonló, s innen próbál kimenekülni Hajós, a regény fohose, amikor - a szovjet engedélyével - megalapít egy független "önellátási telepet", egy más élet megteremtésének reményében...
Dieser Download kann aus rechtlichen Gründen nur mit Rechnungsadresse in A, B, BG, CY, CZ, D, DK, EW, E, FIN, F, GR, H, IRL, I, LT, L, LR, M, NL, PL, P, R, S, SLO, SK ausgeliefert werden.