A sokáig elfeledésre ítélt, majd újonnan felfedezett és mára kultikussá vált regény a Swift által kezdett gulliveriádák egyik kiemelkedo alkotása. Gulliver történetek másik nagy folytatója, Karinthy Frigyes ezt nyilatkozta róla: "Minden hasonló munkámat odaadnám a Kazohiniáért."
A könyv alapvetoen két részbol áll. Gulliver, miután Anglia újabb háborúba kezd, egy hadihajón hagyja el hazáját. Támadás éri oket, a hajó elsüllyed, és csak o vetodik szerencsésen partra egy ismeretlen szigeten, a hinek földjén. A hinek emberek ugyan, de a tudományos és társadalmi fejlodés egy jóval magasabb szintjén állnak, mint a 30-as évek Európája. Életük egyszeru és következetes, teljes összhangban áll a természettel hatalmas tudásuk és fantasztikus technikai vívmányaik ellenére. Nem ismerik az irodalmat, a muvészetet, az érzéseket, általában az elvont gondolkodást. Gulliver pár hónap elteltével az orület határára jut. Hiányzik neki az emberi szó, a kedvesség, a lélek jelenléte. Végül maga könyörög, hogy bezárják a behin telepre. A behinek is emberek, de bolondok. A hinek bezárva tartják oket, ahol aztán úgy és olyan szabályok szerint élhetnek, ahogy kedvük tartja. Gulliver hamar rájön, hogy ez még rosszabb, mint a hinek élete.
Szathmári ezzel a két világgal az emberi lét két lehetséges végletét mutatja be. Az egyikben mindent az ész ural és irányít. A hinek nem boldogok, de nem is boldogtalanok, hiszen nem merül fel bennük ez a kérdés, egyszeruen léteznek. A behinek sem boldogok, de mindent megtesznek saját sanyargatásuk érdekében. Egyik sem egészséges életforma. Az ember a maga valóságában a ketto között él, egyaránt boldogtalanul és magára hagyottan a hinek természetes tökéletességében és a behinek teljes tébolyában.
A könyv alapvetoen két részbol áll. Gulliver, miután Anglia újabb háborúba kezd, egy hadihajón hagyja el hazáját. Támadás éri oket, a hajó elsüllyed, és csak o vetodik szerencsésen partra egy ismeretlen szigeten, a hinek földjén. A hinek emberek ugyan, de a tudományos és társadalmi fejlodés egy jóval magasabb szintjén állnak, mint a 30-as évek Európája. Életük egyszeru és következetes, teljes összhangban áll a természettel hatalmas tudásuk és fantasztikus technikai vívmányaik ellenére. Nem ismerik az irodalmat, a muvészetet, az érzéseket, általában az elvont gondolkodást. Gulliver pár hónap elteltével az orület határára jut. Hiányzik neki az emberi szó, a kedvesség, a lélek jelenléte. Végül maga könyörög, hogy bezárják a behin telepre. A behinek is emberek, de bolondok. A hinek bezárva tartják oket, ahol aztán úgy és olyan szabályok szerint élhetnek, ahogy kedvük tartja. Gulliver hamar rájön, hogy ez még rosszabb, mint a hinek élete.
Szathmári ezzel a két világgal az emberi lét két lehetséges végletét mutatja be. Az egyikben mindent az ész ural és irányít. A hinek nem boldogok, de nem is boldogtalanok, hiszen nem merül fel bennük ez a kérdés, egyszeruen léteznek. A behinek sem boldogok, de mindent megtesznek saját sanyargatásuk érdekében. Egyik sem egészséges életforma. Az ember a maga valóságában a ketto között él, egyaránt boldogtalanul és magára hagyottan a hinek természetes tökéletességében és a behinek teljes tébolyában.
Dieser Download kann aus rechtlichen Gründen nur mit Rechnungsadresse in A, B, BG, CY, CZ, D, DK, EW, E, FIN, F, GR, H, IRL, I, LT, L, LR, M, NL, PL, P, R, S, SLO, SK ausgeliefert werden.