Kunok, kipcsakok - a sztyeppe középkori történelmében kulcsszerepet játszó népesség családi kapcsolatai elevenednek meg e kötetben. Katancsijev Szultan Talevics észak-kaukázusi (azon belül is kabard-balkáriai) családtörténész ugyanis a XIII-XIV. századi kunok történelmi szerepét, etnikai és politikai folyamatait foleg a kun elokelok házassági kapcsolatai és késobbi családtörténetükön keresztül láttatja. A szerzo maga is a Magyarországon 1241-ben meggyilkolt Kötöny kun vezér (kán) nemzetségének leszármazottja; azon a földön él, ahol Besse János, a híres magyar néprajzkutató utazó járt a XIX. század elején, hogy felkeresse oseink leszármazottait, általa feltételezett rokonainkat.
A kunok jelentos része a XIII. században nemcsak Magyarországra települt be, hanem a Kaukázus északi eloterébe és a Balkánra is jutott belolük, sot, az egykori orosz fejedelemségek - akikkel hosszú ideig hadakoztak - szintén befogadtak kunokat, akik elokelo családokba is beházasodtak. Kun volt például Alekszandr Jaroszlavics Nyevszkijnek, 1242-ben, a "Jégcsatában" a livóniai német lovagrend hadseregét levero vezérnek az egyik nagyanyja, de családi kapcsolatok fuzték a kun fejedelmeket például Borisz Godunov cárhoz is. Minderrol szinte semmit sem tud az érdeklodo magyar közvélemény. A szerzo boven értekezik könyvében az észak-kaukázusi családok és nemzetségek egymás közötti kapcsolatairól, jellegzetes családi szokásokról, amelyeket forráskutatásai és saját tapasztalatai révén ismertet, hiszen o maga adatközlo is, nem csupán kutató. Ezekrol a családi szálakról hazánkban még a szakirodalom is keveset tud.
A kötet eloszavában Erdélyi István régész-történész ad a kárpát-medencei kunokról, azok betöréseirol, majd a király általi behívásukról és történetükrol rövid tájékoztatást, szakirodalmi utalásokkal.
Sorozatunk jelen kötete kissé rendhagyó, hiszen nem egy hazánkban vagy nemzetközileg elismert tudós szerzo muve, hanem egy, a saját családját, nemzetségét és oseit kutató észak-kaukázusi családtörténész életmuvének összefoglalása. Témája azonban teljes mértékben beleillik elképzeléseinkbe, hiszen a számunkra, magyarok számára is jelentos délkelet-európai és a magyarság egyik fontos alkotórészét is képezo kunok középkori családi kapcsolatairól szól, bevallottan szubjektív stílusban és a magyar szakirodalomtól sokszor eltéro következtetésre jutó orosz nyelvu munkák alapján, azokat idézve; nem tankönyvnek vagy tudományos összefoglalásnak készült, hanem egy fontos sztyeppei nép feloldódásának egyéni értelmezését olvashatjuk benne.
A kunok jelentos része a XIII. században nemcsak Magyarországra települt be, hanem a Kaukázus északi eloterébe és a Balkánra is jutott belolük, sot, az egykori orosz fejedelemségek - akikkel hosszú ideig hadakoztak - szintén befogadtak kunokat, akik elokelo családokba is beházasodtak. Kun volt például Alekszandr Jaroszlavics Nyevszkijnek, 1242-ben, a "Jégcsatában" a livóniai német lovagrend hadseregét levero vezérnek az egyik nagyanyja, de családi kapcsolatok fuzték a kun fejedelmeket például Borisz Godunov cárhoz is. Minderrol szinte semmit sem tud az érdeklodo magyar közvélemény. A szerzo boven értekezik könyvében az észak-kaukázusi családok és nemzetségek egymás közötti kapcsolatairól, jellegzetes családi szokásokról, amelyeket forráskutatásai és saját tapasztalatai révén ismertet, hiszen o maga adatközlo is, nem csupán kutató. Ezekrol a családi szálakról hazánkban még a szakirodalom is keveset tud.
A kötet eloszavában Erdélyi István régész-történész ad a kárpát-medencei kunokról, azok betöréseirol, majd a király általi behívásukról és történetükrol rövid tájékoztatást, szakirodalmi utalásokkal.
Sorozatunk jelen kötete kissé rendhagyó, hiszen nem egy hazánkban vagy nemzetközileg elismert tudós szerzo muve, hanem egy, a saját családját, nemzetségét és oseit kutató észak-kaukázusi családtörténész életmuvének összefoglalása. Témája azonban teljes mértékben beleillik elképzeléseinkbe, hiszen a számunkra, magyarok számára is jelentos délkelet-európai és a magyarság egyik fontos alkotórészét is képezo kunok középkori családi kapcsolatairól szól, bevallottan szubjektív stílusban és a magyar szakirodalomtól sokszor eltéro következtetésre jutó orosz nyelvu munkák alapján, azokat idézve; nem tankönyvnek vagy tudományos összefoglalásnak készült, hanem egy fontos sztyeppei nép feloldódásának egyéni értelmezését olvashatjuk benne.
Dieser Download kann aus rechtlichen Gründen nur mit Rechnungsadresse in A, B, BG, CY, CZ, D, DK, EW, E, FIN, F, GR, H, IRL, I, LT, L, LR, M, NL, PL, P, R, S, SLO, SK ausgeliefert werden.