Uralkodása idején Rákosi Mátyás nemcsak a „magyar nép bölcs vezére”, hanem Sztálin legjobb, legodaadóbb magyar tanítványa is volt. Stréber.Ezt az egyetlen szavas jellemzést hajdani tanára, a költő Babits Mihály írta róla, aki 1906-ban latinra tanította. Pedig RM törtetése, mindenáron való érvényesülni akarása évek múltán derült ki igazán: hatalmának tombolásakor vált súlyosbító körülménnyé, amikor nemhogy az országot, a saját villáját is börtönné változtatta. A köztársaság elnökét, majd a politikai rendőrség hírhedt vezetőjét, Péter Gábort is ott fogatta le, sőt fél éjszakán át „atombiztos óvóhelyén” őriztette.Magyarországon soha nem büntettek, állítottak bíróság elé és tartottak börtönben, internálótáborban annyi embert, mint a Rákosi-kor csúcséveiben: 1949 és 1953 között. Nem csupán a disznóvágás volt bűn, hanem a munkahelyváltás, de a viccelődés is. Egy-egy vicc „tarifája” hat vagy húsz hónap börtönbüntetés is lehetett, attól függően, hogy egy „megtévesztett” munkás vagy egy „osztályidegen” – értelmiségi vagy a két segédjét kizsákmányoló szabómester – adta-e elő, hogy…Rákosi Mátyás látogatást tesz az egyik hazai internálótáborban. A felsorakozott foglyoktól sorban megkérdi, mi a foglalkozásuk.– Egyetemi magántanár – mondja az egyik.– Tanácsvezető bíró – mondja a másik.– Nótaszerző – mondja halkan a harmadik. Rákosi megfordul, és odaszól az őt kísérő parancsnokhoz: – Mondja, hányadik század ez?Az internáltak közül csöndben megszólal valaki: – Huszadik…Rosenfeld József bácskai terménykereskedő tehetséges negyedik gyermeke lehetett volna hat nyelven beszélő sikeres külkereskedő, vagy katonatiszt, netán bankár, de akár a munkásmozgalom mártírja is. Mindezek helyett Rákosi Mátyás többek között mártírgyártó lett, egy sikertelen modernizációs kísérlet vezére. Fogoly maga is. Egy gyermekkora idején még igen vonzó, de a torzulások ellen védtelen eszmerendszer foglya a huszadik században…
Pünkösti Árpád (1936– ) korábban három könyvben, mintegy trilógiában írta meg Rákosi Mátyás (1892-1971) pályafutásának történetét. /Rákosi a hatalomért (1992), Rákosi a csúcson (1996), Rákosi bukása, száműzetése és halála (2001)/ Nagy szakmai elismeréssel és közönségsikerrel fogadott, alapos és részletes munkájának lényegét most egyetlen kötetben foglalta össze, egy definitív, olvasmányos monográfiában Sztálin legjobb magyar tanítványáról.
Pünkösti Árpád (1936– ) korábban három könyvben, mintegy trilógiában írta meg Rákosi Mátyás (1892-1971) pályafutásának történetét. /Rákosi a hatalomért (1992), Rákosi a csúcson (1996), Rákosi bukása, száműzetése és halála (2001)/ Nagy szakmai elismeréssel és közönségsikerrel fogadott, alapos és részletes munkájának lényegét most egyetlen kötetben foglalta össze, egy definitív, olvasmányos monográfiában Sztálin legjobb magyar tanítványáról.