Az 1942-ben megjelent Téli szivárványt a korabeli kritika
(például Örley István a Magyar Csillagban) valóban úgy fogadta, mint
eredeti, költoiségben, "habzó, örvénylo színességben" Móricz és a népiek
után is újat hozó alkotást. A regény az I. világháború pusztító
következményeit idézi föl a II. világháború idején, anélkül, hogy az
analógiára, a politikai idoszeruségre eroszakoltan hívná fel a
figyelmet. Cselekménye a fehérvári Széna tér, a szegénynegyed zárt
világában játszódik, s csak közvetve, a javarészt asszonyokból,
gyerekekbol, öregekbol, rokkantakból és hadifoglyokból álló
mikrotársadalom viselkedését ecsetelve utal minden rossz végso
forrására, a háborúra. A helyszín rögzítése, egy közösség reagálásának
szociológiailag átgondolt elemzése Jankovichnál nem merevül vezércikké
vagy leíró, statikus társadalomrajzzá. Az író egy kamaszodó fiú szemével
láttatja, "gyerektükörben" mutatja a felbolydult világot, voltaképpeni
közlendoje a gyermeki lélek eltorzulása a háborús viszonyok
következtében. A regény formailag az egyik szereplo monológja. A szerzo
rokonszenvezik hosével, de messzebbre lát nála, úgy tárja fel belso
világát, hogy egyszersmind eltávolítja, értelmezi. Cocteau Vásott kölykök
címu regénye, a gyermeki elvadulást moralizáló kommentár nélkül
bemutató nagy hatású alapmu Jankovichot is inspirálhatta, nála azonban a
pszichikai folyamatok ábrázolása társadalmilag és történetileg gondosan
motivált, realisztikus. A "szutykosok" kegyetlenségének hidegvéruen
tárgyilagos leírását, a felnott társadalom patologikus jelenségei
(betegség, hisztéria, erkölcstelenség) iránti érdeklodést és némely alak
pamfletszeru karikírozását általában elégségesen indokolja a háttér, a
béke és biztonság törvényeit felrúgó korszak. A Téli szivárványban
- a Szerb Antal-i regényesztétika terminológiáját átvéve - a
hétköznapok között a "csoda" is felcsillan, de igen mértéktartóan.
(például Örley István a Magyar Csillagban) valóban úgy fogadta, mint
eredeti, költoiségben, "habzó, örvénylo színességben" Móricz és a népiek
után is újat hozó alkotást. A regény az I. világháború pusztító
következményeit idézi föl a II. világháború idején, anélkül, hogy az
analógiára, a politikai idoszeruségre eroszakoltan hívná fel a
figyelmet. Cselekménye a fehérvári Széna tér, a szegénynegyed zárt
világában játszódik, s csak közvetve, a javarészt asszonyokból,
gyerekekbol, öregekbol, rokkantakból és hadifoglyokból álló
mikrotársadalom viselkedését ecsetelve utal minden rossz végso
forrására, a háborúra. A helyszín rögzítése, egy közösség reagálásának
szociológiailag átgondolt elemzése Jankovichnál nem merevül vezércikké
vagy leíró, statikus társadalomrajzzá. Az író egy kamaszodó fiú szemével
láttatja, "gyerektükörben" mutatja a felbolydult világot, voltaképpeni
közlendoje a gyermeki lélek eltorzulása a háborús viszonyok
következtében. A regény formailag az egyik szereplo monológja. A szerzo
rokonszenvezik hosével, de messzebbre lát nála, úgy tárja fel belso
világát, hogy egyszersmind eltávolítja, értelmezi. Cocteau Vásott kölykök
címu regénye, a gyermeki elvadulást moralizáló kommentár nélkül
bemutató nagy hatású alapmu Jankovichot is inspirálhatta, nála azonban a
pszichikai folyamatok ábrázolása társadalmilag és történetileg gondosan
motivált, realisztikus. A "szutykosok" kegyetlenségének hidegvéruen
tárgyilagos leírását, a felnott társadalom patologikus jelenségei
(betegség, hisztéria, erkölcstelenség) iránti érdeklodést és némely alak
pamfletszeru karikírozását általában elégségesen indokolja a háttér, a
béke és biztonság törvényeit felrúgó korszak. A Téli szivárványban
- a Szerb Antal-i regényesztétika terminológiáját átvéve - a
hétköznapok között a "csoda" is felcsillan, de igen mértéktartóan.
Dieser Download kann aus rechtlichen Gründen nur mit Rechnungsadresse in A, B, BG, CY, CZ, D, DK, EW, E, FIN, F, GR, H, IRL, I, LT, L, LR, M, NL, PL, P, R, S, SLO, SK ausgeliefert werden.