A monográfia a magyar büntetöeljárásban a tényállás megállapításához vezetö folyamatot, a tényállás megállapítását, a tényállás megalapozottságát és megalapozatlanságát elemzi. Külön nagy hangsúlyt helyez a tényállás hibáira, a megalapozatlansági okokra és azok kiküszöbölési lehetöségeire a másodfokú és a harmadfokú büntetöeljárásban. A m egy olyan idöszakban született meg, amikor jelentös, koncepcionális változásokra kerül sor az új büntetöeljárási törvény elfogadásával, mely 2018. július 1-jén lép hatályba. A m már az új törvényi rendelkezések tükrében is vizsgálja a tényállás megalapozottságát és megalapozatlanságát a büntetöperben. Lényeges jogintézmények változnak majd, e körben utalni kell a korlátozottabb jogorvoslati revízióra, a másodfokú ténybeli reformáció szélesítésére, valamint a hatályon kívül helyezö végzés érdemi része ellen a fellebbezési jog megteremtésére. A magyar büntetö perjogban olyan új jogintézmények jelennek meg, melyekre a jogtudománynak már a törvény hatályba lépése elött indokolt reflektálnia.