Jelen könyv témája valójában két nagy tudományterület, a jog és a nyelv világa közötti kapcsolat vizsgálatával foglalkozik. E két világ között az évezredek során bonyolult és meglehetösen ambivalens viszonyrendszer alakult ki. Bár mindkét jelenség komplex társadalmi-kulturális fejlödés eredményeként keletkezett, a kettejük közötti kapcsolat nagyon hosszú idön át érdektelennek t nt a társadalom számára, és így a kutatók számára is. A jogtudomány és a nyelvtudomány külön-külön járta a maga fejlödésének útját, anélkül, hogy bármelyik tudomány m velöi is különösebb érdeklödést tanúsítottak volna a másik tudományág, illetve a két tudományterület érdekes, izgalmas összefüggései iránt. Ez a helyzet szerencsére megváltozott. A két nagy tudományterület monológját felváltotta végre a párbeszéd. Ebben nagy szerepet játszott a terminológiai kutatások fejlödése és a múlt század nagy "felfedezettjének", a pragmatikának a megjelenése. A jogi nyelvészet kialakulása és a különbözö szaknyelveknek a társadalomban játszott egyre nagyobb szerepe mind hozzájárultak ahhoz, hogy a kutató vizsgálódásának, elemzésének tárgyául a jog és nyelv kapcsolatát, a jogi nyelvet válassza. Erröl szól tehát ez a kötet