Andere Kunden interessierten sich auch für
![Gogol´sche Tradition in Dostoevskijs Werk ¿Der Doppelgänger¿]( "Gogol´sche Tradition in Dostoevskijs Werk ¿Der Doppelgänger¿")
Gogol´sche Tradition in Dostoevskijs Werk ¿Der Doppelgänger¿17,95 €![Themen und Motive in der Literatur]( "Themen und Motive in der Literatur")
Themen und Motive in der Literatur36,90 €![Narzisstische Scham]( "Narzisstische Scham")
Narzisstische Scham50,85 €![Die unheimliche Fähigkeit seinen eigenen Doppelgänger zu sehen]( "Die unheimliche Fähigkeit seinen eigenen Doppelgänger zu sehen")
Die unheimliche Fähigkeit seinen eigenen Doppelgänger zu sehen17,95 €![Poetik des Grauens]( "Poetik des Grauens")
Poetik des Grauens55,90 €![Ernst Toller - Facetten eines schriftstellerischen Werks zwischen den Weltkriegen. Eine motivorientierte Untersuchung]( "Ernst Toller - Facetten eines schriftstellerischen Werks zwischen den Weltkriegen. Eine motivorientierte Untersuchung")
Ernst Toller - Facetten eines schriftstellerischen Werks zwischen den Weltkriegen. Eine motivorientierte Untersuchung41,00 €![Die literarische Darstellung von Schizophrenie bei E.T.A. Hoffmann und Robert Louis Stevenson]( "Die literarische Darstellung von Schizophrenie bei E.T.A. Hoffmann und Robert Louis Stevenson")
Die literarische Darstellung von Schizophrenie bei E.T.A. Hoffmann und Robert Louis Stevenson39,99 €
A monográfia Krúdy Gyula prózapoétikáját a közvetítettség szempontjából olvassa újra. Ismeretes, hogy a medialitás alapvetö tapasztalat, amennyiben az ember világgal való kapcsolata mindig valamilyen formában közvetített. Az irodalom már maga is közvetítö közeg, a tapasztalatszerzés egy olyan módja, amely egy másik médiumra: a nyelvre van ráutalva. Azonban Krúdy prózája nemcsak ebben a széles antropógiai értelemben mondható mediálisnak. Ez a szövegvilág ugyanis önnönmaga közvetített jellegére is rámutat, saját medialitását is játékba vonja. A kötet fejezeteinek mindegyike a médiumok olyan találkozási pontjait keresi, amelyek az értelem teremtésének kitüntetett helyei, és ezzel együtt értelmezö közegük materialitását is megmutatják. Természetesen, az elsödleges közvetítö közeg maga a nyelv, mivel a köztesség csakis mint értelmezés mutatkozhat meg egyáltalán. De hogyan beszélhetö el a látásélmény egy regényben? A múltnak miféle tapasztalatát hozza létre az emlékezés? A Krúdy-próza alapkérdéseinek, úgymint az élöbeszédszer ség, az emlékezés, a látás, valamint az olyan kettös struktúrák, mint az alteregók, ál-Petöfik, ezen szempontból való újraolvasása izgalmas feladatnak ígérkezik.